Mindenkinek más módszere van ahhoz, hogy kimaradjon.

Nehéz megfogalmazni, hogy miből is, de az biztos, hogy kívül és nem bent.

Kintről szeretném nézni ezt az egészet, és én egyáltalán nem voltam ott, amikor történt. Én csak a nézőtéren ültem. Uram Atyám, mióta történik ez, hogy a nézőtéren ülünk? Több, mint száz éve, az biztos. MI nem csináljuk, velünk történik. Mostanra ez odáig fajult, hogy a lelkész sem aktor. Még a szent kenyeret sem osztja, töri, csak morzsálja. Nem átalakul, hanem potyog. Nem adja, hanem veszik. Csak úgy van, csak fáradtan néz, csak húzza az igát, és néz ki a fejéből, de fogalma sincs, hogy hogyan is lett statiszta ebben a filmben. Ő nem tehet róla, semmi köze sincs hozzá, mert hiszen kívül van a történeten.