Vannak teljesen használhatatlan szavak, ilyen a szeretet is. Amikor a szeretetet inkább ízlelni akartam, a szőlő jutott az eszembe. Mi más? Piros, mint a vér, édes, mint az anya. Benne van minden odaadása, de főleg az átalakulás.

A must nem mindig finom. Ha minden nap megkóstolnánk, miközben érik, és borrá lesz, akkor bizonyos napokon talán ki is köpnénk a szánkból. Először erjed, bugyog, gázt képez, leülepszik, foglalkozni kell vele, a seprűjét kidobjuk, és várunk, várunk, még mindig várunk, és megint csak...

A szeretetben benne van titkosan a nem szeretés is. Benne van, hogy engedem az ellökést is. Ha szeretek, akkor tudom, mi az, hogy nem szeretnek. Ha szeretek, akkor a hordóban érek. Ha szeretek, akkor időnként lefejtenek. Talán ez a titkos folyamat, mocorgás és átalakulás a legnehezebb. Mi szeretnénk akár erővel is, kitartóan is, de biztosan fürödni a szeretetben. Fő a biztonság. De érdekes mód éppen ez a nagyon erős ragaszkodás alakul át nem szeretéssé. Mert aztán már csak úgy van. És ebben a látszólagos biztonságban megposhadunk... A szeretet el tudja viselni a nem szeretést, és ez a legerősebb benne. Belül él. Nem villogó szivecskékben, dehogy! Egy pince mélyén titokban érik. 

Jézus a kekeskedő embernek azt mondta, hogy két fontos dolog van az életben: az istenszeretet és az emberszeretet. Az Istent sokkal nehezebb szeretni, mert sorban kell uj és uj csatornákat nyitnunk felé. A szivünk, az elménk, az erőnk, és ezen a sokszínű titkos úton engedjük Őt egyre beljebb és beljebb, hogy alakítson, uralkodjon, létezzen. A másik embert pedig úgy szeretjük, hogy magunkhoz engedjük. Mellénk szegődik, olyan leszek, mint ő, és ő is, mint én.  Ez egyszerűbb, sőt pofon egyszerű, mégis életünk legnagyobb küzdelme. Mert sem magunkba egyre mélyebbre fúrva nem akarjuk beengedni a szellemi világot, sem a másikat nem akarjuk teljesen magunk mellé engedni. Egyik irányba zárunk, a másikba lökdösődünk, sajnos így van.

A szeretet azt hiszem, engedi ezt a folyamatot, és közben érik, érik, érik, átalakít és átalakul. Édeskés, szirupos valamiből, testes borrá lesz bennünk.